Kedd, 2017-10-17, 2:08 AM
Üdvözöllek Vendég | RSS

Üdvözöllek Kelementelke Honlapján

Mini-chat
500

Kelementelke Adatai



Kelementelke(Călimănești) :

Kelementelke nevű településünkről főleg a kettősség, a kettes szám jut most hirtelen az eszembe. Két külön közigazgatási egység, két külön térség, két külön népcsoport találkozásánál bújik meg szerényen. Észak-keleten Székelyföld két terebélyes széke: Marosszék és Udvarhelyszék, dél-nyugaton a hajdani Kis-Küküllő vármegye felsőbb széle súrolja. Két fontos útvonal siet át a vidéken, a közelében. Az alatta elsiető műút Székelyvásárhelyről fut neki Segesvárnak, az őt átszelő: Dicsőszentmárton irányából iparkodik Székely-Sóvidék városa, Szováta irányába. A Székely Kis-Küküllő táján át.

A tőle balra lefelé futó folyó balpartilag egy másik fontos vizet, Nádas patakát veszi fel a közelében. Azt a Szászföld felől csobogó eret, amelyik a két (Kis és Nagy) Kend, valamint Szentdemeter irányából érkezik ide, a vízeink térségi találkozójára. Valamint arra az összejövetelre, amelyiken a szászok és a székelyek szelleme találkozik. Ahol az élénk és nyitott székely atyafi, a zárkózott és kimértebb szász egyénnel futhatott össze hajdan, mondjuk Balavásár vásárterén. Ahol „a székely pattogó, erőteljes kiejtését itt rátartóbb, elnyújtottabb hangoztatás váltja fel” (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)

A Kelementelke alatt helyezkedő Balavásár a zártlelkületű vármegyékhez, az öl fölött terpeszkedő Gyulakuta a nyíltszívűbb székelységhez kötötte. A tőle délre regényesen fekvő Szentdemeter a Székely Partium déli tájegységéhez, a tőle északra meghúzódó Szövérd Nyárád-fiúszékhez kapcsolja a települést. A Kis-Küküllő kétoldalán húzódó dombjai nem túl magasak, alig 500 méter körüliek, ezért kitűnően alkalmasak a szőlő szakszerű termesztésére. Borai nem olyan híresek, mint a folyó alsóbb folyásán lévők, de Székelyföldön (az enyhe időjárás miatt is) jó eséllyel vetekednek bortestvéreikkel.


Székelyeinek idetelepedéséről vajmi keveset tudunk, de a
hagyomány azt tartja, hogy kezdetben egy Botos Kelemen nevű egyén telke volt. Az 1567-es pápai tizedjegyzék 18 kapuval jelöli, de arról is tudomásunk van, hogy a gyepűben 1666-ban már önálló református egyházközségük van itt a kelementelkieknek, akik bizonyára a gyulakuti anyaegyháztól váltak le. Kelementelkénkkel kapcsolatban még két fontos történelmi dátumot kell megjegyezni: 1498-ban már mai nevén említik őt írások, s 1605-ben itt, az ölében tartott székely gyűlésen mondják ki a Bocskai Istvánhoz való csatlakozást.

Református temploma 1792-ben épült neobarokk stílusban, a katolikus kápolnáját a báró Szentkereszty család építtette a 18. században. Orbán Balázs barangolásai idején a két nagyobb épületét: a Henter-kúriát és a Simén udvarházat ő még megcsodálhatta. (Előbbit 1919-ben bontották le.) A Simén család udvarházában Petőfi és Jókai is vendégeskedett. Petőfi itt ebédelt 1849. július 30-án Székelykeresztúr felé utaztában. A lánglelkű poéta élete legutolsó napjának egy részét a kúria udvarán álló öreg eperfa alatt töltötte, mely növény ma is ott árválkodik a portán. Emlékezésre intve a betérőt.

Arra ihletve minket, hogy az öl hőseire is emlékezzünk. Azokra, akik Bocskai mellé álltak 1605-ben, valamint azokra, akik 1666-ban Marosszék lustráján, Kornis Gáspár hívására idesereglettek. S a Madéfalvi veszedelem, az 1848-as forradalom és mind a két világégés székely hőseire szintén jószívvel gondoljunk. Akárcsak azokra a gyerekeire az ölnek, akik székelyruhát öltve magukra, magyar és székely zászlók alatt ünnepelnek. A XIX. századi nagyjaira: Gönczy Lajos botanikusra és Lázár Kálmán ornitológusra szintén büszke gyepű mai lakóit: a falu ódon történelme kötelezi. Megmaradásra kényszeríti. 2002-ben 947-ből főből 898 vallotta magyarnak magát az ölben. Barna ivadékai magyar iskoláját erősítik.



Más Információk:

Középkori templomáról nincs adat, Az bizonyosan a katolikus kórban fília volt, Gyalakuta anyaegyházához tartozott. Ez volt a helyzet a reformáció után is 1666-ig, amikor azon a címen tagadják meg a közmunkát a gyalakuti templomnál, hogy már önálló egyházközséget alkotnak. A reformációkor az egész falu református lesz, templomával együtt. 1792-ből van adat fatemplomáról, melyet 1811-ben kőtemplommá építenek át. 

A XVIII. században Benkő Józsefnél is református anyaegyházként szerepel. A XIX. század második felétől a településnek római katolikus kápolnája is van. A helynevek régiségéről vallanak: Pácserje, Fingó-domb, Kurta völgye, Vaja, Csillag, Bonca, Ropó, Hollós, Csulókágy, Kútvölgye, Határágy, Patak, Csorgó, Őrhegy.

(Forrás: Léstyán Ferenc - Megszentelt kövek)


A Bórházról:

 

 A Borház 2004-ben nyílt, a HHRF akkor ezt írta róluk: "Az 1700-as években épített kúria, amely helyet adott a kultúrotthonnak is, pincéjében Balogh Gyula helybéli gazdálkodó és Péterfi Sándor borász borházat nyitott. A felújított pince felülete 60 négyzetméter, 11 ezerliteres, kettő 20 hektoliteres, öt 200 literes hordókban tárolják a különböző évjáratú borokat. Balogh Gyula Kelementelkén 0,45 hektáron termeszt szőlőt, saját maga dolgozza fel. A borházban lévő mennyiséget a szinte fél hektárról nem bírja fedezni. Péterfi Sándorral együtt jó minőségű borokat vásárolnak fel. A kelementelki borházat a vállalkozók azzal a céllal nyitották meg, hogy bekapcsolódjanak a turizmusba. Egyféle borutat szeretnének létrehozni, hiszen Kelementelke a Marosvásárhely-Balavásár-Szováta útvonalon fekszik. A pincét már sok külföldi meglátogatta, ahol kóstolgathatták a borokat és természetesen vásároltak is. Egyszerre 25-30 személy foglalhat helyet a pincében, borkóstolóban, ahogy a helybéliek nevezik. A hegy nedűjét gondosan tisztított hordókban tárolják, a forgalmazás csak címkézett palackokban történik. A Kelementelki Borházban csak minőségi, eredetellenőrzött borokat kínálnak, mint a nagyenyedi Cuvé, szürkebarát, Tramini stb. A borokat a vállalkozók palackozzák és saját címkével látják el. A borházban szalmafonatú palackokban is lehet bort vásárolni. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a külföldi látogatók körében kapósak a szalmafonatú palackokban árusított borok. Balogh Gyula elmondta, hogy a következőkben különböző rendezvényeket, szakmai tapasztalatcseréket, bemutatókat stb. kívánnak szervezni a Kelementelki Borházaban."


A szalmafonatos palack nyakában szűkszavú zöld címke lóg, az évjáraton kívül nem sokat tudunk meg arról, hogy mily módon készül ez a nedű. Arany színű, illatában és ízében is érződik a méz. Ezen kívül fűszeres, érett gyümölcsös, kis bodzás és talán halovány rózsás jegyeket lehet felfedezni ebben a viszonylag friss, könnyed borban. Valószínűleg a nem feltétlenül borkedvelő hölgyeknél is sikert arat (most lehetett volna a 'csajozós bort', mint fogalmat használni, de azt nem igazán szeretem).Összegezve egy kellemes Tramini Erdélyből. Szívből ajánlom!




Kelementelke Hivatalos adatai:

Katt a képre!


Belépés

Keresés
Naptár
«  Október 2017  »
HétKeddSzerCsütPénSzomVas
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
A fejezet kategóriái
Szórakozás [1]
Audio/vizionális szórakozási lehetőségek.
Oktatás [6]
Tanulmányi intézméről szóló hírek.
Politika [9]
Politikusok, egyéb hírek.
Időjárás [2]
Katasztrófák,stb.
Felhívás [20]
Közlés, stb.
Egyéb [11]
Minden egyéb hír.
Munkálatok [6]
Munkálatok, épitkezések.
Események [9]
Itt történt események.
Balesetek [7]
Balesetek, stb.
Látogatóink
Flag Counter
Statisztika

Összes online felhasználó 1
Vendégek 1
Felhasználók 0

Copyright MyCorp © 2017